Szonett 33.
Írta:Ács nagy Éva
Ott voltam én ahol egykor veled
Hol szerelmesen suttogtad nevem
Reménytől fénylőn csillogott szemem
Testemen lázasan kutatott kezed
Felébresztetted a szunnyadó vágyat
Bújtam hozzád mint aki mindentől fél
Szerelmem tőled viszonzást remél
Forrón számra tapasztottad szádat
Kerestelek ott, múltban s jelenben
Sorsunk ott volt a jövő kezében
De elszállt a mi igaz pillanatunk
Emlékfoszlány mi jövőben sem hagy el
Kezed álmomban újra engem ölel
Tudom egyszer újra ott találkozunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése