Szonett 37.
Írta:Ács nagy Éva
Geonak!
Lávaként égeti belsőmet a tűz
Szívem szeretné, hogy boldog legyek
Belőlem csalódás csúfot nem űz
Remélem kedvelnek majd az Istenek
Az élet maga egy harc, küzdelem
De mindenek viszem s adom hírnökül
Istenek ha kegyesek lesztek velem
Ég tengerén majd gondolat elmerül
Küzdelem próbára teszi erőmet
Nem félek ha élet engem követ
Élet még tudni akarok felőled
Mert belsőmbe tároltalak tégedet
Nézek folyton magam elé hosszasan
Elmúlás felé űz gondolat búsan
.jpgREM%C3%89NY.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése