Álom szárnyán

Ács nagy Éva

Álom szárnyán

Eljött az esti fény, 
leszállt a csöndes éj.
Szemem fáradt ,
nyugodni tér.
Párnámra hajtom
fejem,
s álmodom veled
kedvesem.
Rád csukom
a szempillámat,
érted mondom
el imámat.
Álmomban is
fogom kezed,
nem engedem,
hogy eltévedj.
Vezetlek a helyes
útra,
ami mellettem
van neked újra.
S veled együtt
álom szárnyán,
átrepülünk
az álom országán.
Ketten oda megérkezünk,
ott maradunk,
ott élhetünk.
De ha eljő majd
a reggel,
kezem akkor se
ereszd el.
Fogd és erősen
szorítsd,
nem kell a szó itt.
Csak egy amit
kimondanák,
lehet reggel,
jöhet nappal,
az esti fény itt
marasztal.
álmodba is vigyél
magaddal.
Halkan suttogom,
nevedet,
álmomban is
szeretlek.