2012. szeptember 22., szombat

Álmodtam (Nagyinak)

Ács nagy Éva
Álmodtam
(Nagyinak)

Állt az ajtóban kezében a botja,
jó erősen fogta, úgy ahogy szokta.
Nézett befelé csendben,
megszólalt,,itt vagy kincsem,?
Beljebb lépett,
szeme az örömkönnyétől fénylett.
Látott, láttam, oly boldogan nézett,
szemével szinte kérlelt!
Fejkendője félrecsúszott,
de ő csak mosolygott.
Haza jöttem, itt vagyok,
tudom nagyon vártatok!
Néztem rá könnyfátylamon keresztül,
Istenem sosem törlöd ki szívemből!
Álom volt, hajnal lett,
a látomásom tovalépett.
De a párnámon sírásom nyomát felfedeztem,
talán igaz volt ma éjjel minden!
Az illata a szobámban ,
a sóhaja a levegőben.
Éreztem,
tudom tényleg itt volt velem!
Bennem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése