Ács nagy Éva
De szívesen
Kikapcsolnám az idő gombját,
megoldanám mindenki gondját.
Nem rohanna senki a vesztébe,
boldogság honolna itt végre.
De szívesen festenék boldog életet,
adnék mindenkinek szeretetet.
Látnék ragyogó boldog arcokat,
nem a sírástól maszatos gyászolókat.
De építenék remény szigetet,
oda vinni azokat, kiknek elveszett.
A fák között szaladna sok gyerek,
lenne mindig étel, hogy egyenek.
Játszani kéne , amíg gyerek a gyerek,
megtanítanám, hogy újra azok legyenek,
Felnőni ráérnek, ne siessenek,
reményt el így sosem veszítsenek.
De szeretnék huzatot húzni a világra,
sötét oldalát átszínezni napsárgára.
De jó is volna ha megvilágosodna,
a fekete színre senki nem gondolna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése