Ács nagy Éva
Élnem nem hagyják
Férgek rágják lelkemet,
utat vájnak testemen.
Marcangolnak és tépnek,
adnak az enyészetnek.
Férgek járnak testemben ,fuldoklom,
fújom a világra véres habom.
Már csak seb van, nincs ép hely rajtam,
nincs magamon uralmam.
Piros vérem lassan fekete,
sötét szurok folyik erembe.
Lüktető szívemet zsinóron rángatják,
létem már az övék, élnem nem hagyják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése