Megjártam a poklot...
Pokolból jöttem vissza,
odalent sok ördög véremet szívta..
Kifacsarták volna belőlem az egészet,
rajtam átgyalogolt volna az enyészet.
De nem hagytam magam,
hiába ,,ott állt egy nagy katlan..
Főni benne bíz én nem fogok,
akkor ott elpusztulok..
Rusnya ördögök eresszetek..
véremre nem lesz kedvetek...
Inalok..menekülők,
főjenek meg ők,,az ördögök..
Én megyek,,lépek egy nagyot,
virágjaim a földön megvárjatok..
S újra itt vagyok,tudom rám vártatok..
Világosodik már a hajnal,
elmém tisztul, visszakaptam.
Sírtak utánam a csillagok,
tengerek már ti se háborogjatok..
Itt vagyok ,s csillapodnak a morajok,
ott a sziklán állok, hullámok,,
rátok várok..
A világ mindenség az enyém,
ebből nekem a sok kell még..
Ígérem a pokolból nem kérek,
úgy élek , hogy oda többé vissza nem térek..
S nem félek szembe nézni az ördöggel,
erős leszek , velem ő nem bír el.
Nem húz le a föld alá,
emelt fővel búcsút intek neki,,
na pá..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése