Ács nagy Éva
Szomjaztam
Anyámnak
Koldusként jöttem a világra,
kéregetőként szomjaztam
anyám csókjára!
Vártam mindig mit nekem ad,
mint éhező ki kenyeret kap!
De bőkezű volt az anyám,
százasával szórta rám.
Csókkal öleléssel elhalmozott,
szívem szeretetben úszott.
Anyám nem hagyott koldulni,
magától tudott adni.
Sosem feledem el neki,
azt, hogy tiszta szívből
tudott szeretni!
Éhínségem, szomjam ő oltotta
mert szeretetben megáldotta.
Köszönöm neki, hogy tőle nem
kellett kérni.
Kenyeret, vizet ő adott,
mert szeretetből itatott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése