Ács nagy Éva
A padon
Elmélkedek a padon,
jött egy pillanat...
Mint forgószél
úgy felkavart...
Átfújta testem, lelkemet,
tudom miért nem
szeretem a szelet...
Csak ülök a padon,
lepkeszárny arcomon...
Átrepült rajt a kikelet,
gondolkodva reszketek...
Ülök a padon,
szelet hallgatom...
Fújja a lombokat,
hajam hozzá bólogat...
Elmélkedve ülök tovább,
pillanat volt, rám talált
a padon...
Szerzői jog fenntartva,facebookon megosztható
forrás megtartása és változtatás nélkül...
Készítette,:Ács nagy Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése