Tiszta lelkek otthona

Ács nagy Éva
Tiszta lelkek otthona

Néha undor fog el .e világtól,
megbolondulok a sok nyavalyától...
Néha minden koszos és fekete,
úgy mint sok ember lelke...
Elfeledni tudták a jót,
helyére ültették a rosszt...
Tiszta lelkek otthona
-e világ nem lesz soha...
Uralkodik a másság felettünk,
fejünkre álarcot tettünk...
Ráhúztuk arcunk felére,
hogy a napfénye ne érje...
Leszedni száz évbe kerül,
addig a rossz lesz felül...
Belül hiába fehér a váz,
ha kívül sötét a máz...
Ha senki nem tesz ellene,
mindig lesz jó és rossz harctere...
Játszunk mindennel és mindenkivel,
jó Isten nekünk ez megfelel?
Miért mutattunk a külvilág felé szépet,
hogy belül mit érzünk nem az a lényeg...
Álarcunk mikor kerül végleges helyére,
vagy arcunk felét borítja örökre...
Tiszta lelkek otthona,
lesz - e világ valaha?