Nézd halál
Nézd a temető csendjét, oly sivár,
itt a lélek csak hálni jár.
Nézd halál ez itt a temető,
nézd, de nem a feledő!
Itt mindenkit szerettek egykor,
itt mindenkit vártak otthon.
Hiába raboltad el a testeket,
a lélek és a dobogó szív
sosem felejt...
Ez a halott szívek temetője,ál
a halott testek sivár terme...
Nézd halál, itt jártál, ismét raboltál...
De élő ember nem felejt,
szíve dobog , még meleg,
még szeret!
Nézd halál, a test a tied,
de emlék és a lélek
kísért, ők mindig élnek...
Mindig újra remélnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése