A falak talán leomlanak
Vakon tapogatózom,
keresem a holnapom.
Rám omlanak kőfalak,
s fekszem a romok alatt.
Törmelék mibe kezem ütközik,
ezek az én világomat tükrözik.
Kezemben fehér bot de elmész mellettem,
senki nincs aki rajtam segítsen.
Tapogatóm tovább a falat,
az idő velem együtt halad.
S a falak talán
végleg leomlanak!
s fekszem a romok alatt.
Törmelék mibe kezem ütközik,
ezek az én világomat tükrözik.
Kezemben fehér bot de elmész mellettem,
senki nincs aki rajtam segítsen.
Tapogatóm tovább a falat,
az idő velem együtt halad.
S a falak talán
végleg leomlanak!
.jpgFALAK.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése