Valami mindig

Ács nagy Éva
Valami mindig

eltakarja arcom
árnyékol nem látom a napom.

Nem érinti fénye sápadt ajkamat,
sötétség leple fonja be hajamat
Öleli körülfogja testemet,
kapaszkodnék kifelé de nem lehet.
Valami árnyékában élek,
reszketek fázom félek.
Valami mindig van előttem,
célpontja most én lettem.