Magányos pipacs
Nappali fényben a réten
magányosan áll,
társai rég lehullatták szirmaikat,
de ő még büszkén délcegen vár.
Szirmait néha lengeti a szél,
de még nem hordja szerte szét.
Még hirdeti a nyár szépségét,
éli tiszavirág életét.
Még kapott egy esélyt,
röpke pillanatot,
időt!
Még maradhat tán egy napot,
ma még ott van láthatod.
De holnap átadja helyét
egy újnak.
de ő még büszkén délcegen vár.
Szirmait néha lengeti a szél,
de még nem hordja szerte szét.
Még hirdeti a nyár szépségét,
éli tiszavirág életét.
Még kapott egy esélyt,
röpke pillanatot,
időt!
Még maradhat tán egy napot,
ma még ott van láthatod.
De holnap átadja helyét
egy újnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése