Ács nagy Éva
Zakatol
Elindult a vonat,
szívem hevesen dobog,
vele együtt lázasan zakatol.
Búcsút intenek a fák,
kísérik távozásom bús énekkel
a madarak,
bennem máris
honvágy fakad.
Ismeretlen minden,
hallgatok,
nézek magam elé csendben.
Nézek, s szívem nagyon zaklatott..
Félek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése