Ártatlanul néz még
Ártatlan kicsi lénye a világnak,
bájos arcú gyermeke- e kornak.
Tengerkék szemével néz s még hisz a jóban,
ártatlan kicsi szíve ,még hisz a szép szóban.
Még nevetve kel fel korán reggel,
még kócosan bújik, jó kedvvel.
Még dalolva elvan kicsi kuckójában,
még hisz a mesében s álomországban.
Még nem tudja, hogy van ami fog fájni,
nem tudja milyen igazán sírni s szeretni.
Babaarcán nincs nyoma a gondnak,
még nincs rajt jele a gonosznak.
Még a szépről ábrándozik,
még hercegnők között kalandozik.
Még várja a királyfit fehér lován,
még ott a gyermeki ártatlanság arcán.
Még játszik , nevet önfeledten,
még nem gondolkozik el az életen.
Gyerek még, kicsi csoda,
melynek legszebb a mosolya.
Mosolyog ma, mosolyog holnap,
ártatlan szeme, ma még ragyoghat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése