Ács nagy Éva
Emlékszel
(Kárpáti Magdolnának)
Boldogot kívánok neked,
legyen nagyon sok ily ünneped.
Emlékszel tini éveinkre,
most volt, s bennünk nincs még vége.
Emlékszel,együtt csavarogtunk,
és azóta is barátok vagyunk.
Csak messze vitt tőlem az élet,
messze, de összekötnek az emlékek.
Emlékszel a nyára,
boldogan fürödtünk s merültünk az éjszakába.
Emlékszel,az utolsó napunkra,
esőben sétáltunk, zokogva.
Búcsúztunk mi két jó barát,
de újra sok év után megtaláltuk egymást!
Emlékszel,fogtuk szorosan a másik kezét,
hittük minden csodaszép.
Te velem, én veled vagyok,
mert mi ketten , nem változunk.
Ragyoghat neked másképp a nap,
vagy sötétebb lesz feletted az ég,
szólj, és én megyek hozzád tüstént.
Szállok mint a gondolat,
s ott veled leszek akár egy perc alatt.
Öregszünk? nem érzem,
nekünk ugyanúgy ragyog a csillag az égen.
Számolni kell az éveket?
nem, mert nem zártuk le tini énünket.
Hajunk ha őszbe megy is át,
bennünk őrizzük a két vidám lányt.
Örülök, hogy ismerhettelek,
köszönöm, hogy a barátod lehetek.
De azt is köszönöm, hogy te vagy nekem,
drága barátnőm, sosem feledem!
Most azért kívánok boldog születésnapot,
ez minden mit én ily messziről neked adhatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése