Vérzik a szívem

Ács nagy Éva
Vérzik a szívem

háborog a lelkem,
nekem ez fáj,

kitört a tesó viszály!
Nézem a két szerető embert,
nézem, szívem nagyon szenved.
Kiket én szeretek most birokra mennek,
kell ez a háborgó lelkemnek!
Tesók.. együtt nőttünk fel,
egy az apánk, egy az anyánk.
Együtt voltunk jobban rosszban,
együtt játszottunk otthonunkban.
Sírtunk is egymáshoz bújva,,
most nem lehet a sors ily mostoha!
Elfeledtétek a gyermekéveket,
el, pedig ott volt még a szeretet!
Mikor egymásért ölni tudtunk volna,
nem bánthatta senki a másikat soha.
Örültünk a másik örömének,
mi is adtunk egymásnak sok szépet!
Öltöztettük a babánkat békében,
aludtunk egymás ölében.
Álljatok meg, állítsátok meg a gonoszt,
űzzétek el a haragos démont!
Ne fertőzze tovább lelketek,
békét a szívben leljetek.
Van démona elég úgyis a világnak,
ne adjátok magatokat prédának.
A világ tele van úgyis a bajjal,
bennetek nyíljon újra a hajnal.
Egymásnak örülve
EMLÉKEZZETEK A GYEREKKOR ÖRÖMEIRE!