Miértjeim..

Ács Nagy Éva

Miértjeim..

Miért zuhanok folyton le a mélyre,

pedig lassan már ,feljebb jutni kéne.

Miért látom rózsaszínködét a világnak,

miért csak sötét fellegét az égi tájnak?

Nem festhettem át egyként a világot,

pedig elkezdeném, de olyat ki látott!

Az embernek vannak jó és rossz napjai,

s így változnak át mindig a hangulatai.

Egyszer derűs felettem a kéklő ég,

másnap meg minden koromsötét.

Így vagy úgy, vagyok, éldegélek,

lassan magammal megbékélek.

Harcolok , küzdök türelemmel,

csak elmém bírja a napokat ésszel.

Egyszer lent vagyok, egyszer meg fent,

életem megélt percei kárhozatba ment.

Küzdelem lét a mindennapokkal,

a könnytől megáradt patakokkal.

Melynek vize nem apad el soha,

a sorsom néha nagyon mostoha.

Süt pedig a nap szebben másra,

rózsaszín fátyollal díszített világra.

De egyszer olyan ecsetet veszek,

hogy mindent bátran átfesthetek!

2022.04 27 Somogyzsitfa.