2012. június 17., vasárnap

Csak borozgattam

Ács nagy Éva
Csak borozgattam

Borozgattam magam,
kezembe fogtam poharam.
Jól esett a zamatos hűvös bor,
melyet a fájdalomra kortyolgattam.
Lassan, élvezettel ittam,
csillapodott s lassan szűnt fájdalmam.
Először csak lágyan ringatóztam,
utána már szememben keringőt jártam.
Ó drága borospohár,
jó ez a nedű mit velem itattál!
Oda vitt el, hol fájdalomnak
már nincs hatalma.
Ott minden létezik,
ott a mindent is széppé teszik.
Fejembe szállt a bor,
részegen néztem a mámortól.
Kicsit ittasan búcsúztam a fájdalomtól.
Pedig csak borozgattam..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése