Szonett 62.

MÉG EGY ESÉLY
Szonett 62.
Írta: Ács nagy Éva

Még egy esélyt kaptam az élettől
Egy utolsó esélyt a szerelemtől
Szemem már vörös volt a könnyektől
Azt hittem, búcsúzom a szenvedélytől

De remények jöttek, szálltak felém
Rám újra a szerelem fény ragyogott
Láttam szemedben izzani csillagot
Rám találtál, magányos élet delén

Hajamban ott van egy kusza ősz szál
Lelkemben belül újra áll a bál
Megtaláltalak, magamnak akarlak

Magamnak akarlak létem végéig
Neked lenni az utolsó sóhajig
Reszkető karomban fogva tartalak