Ács nagy Éva
Gondolatban újra rajzolok
Homokba írtam egykor egy nevet,
homokba rajzoltam egy szívet.
Azt hittem minden örök,
hittem miénk csak a földi örömök.
De tévedtem, mint annyiszor,
a szél átfújt a homokomon.
Elhordta a nevet, elsöpörte a szívet.
Már nem rajzolok,
már csak csendben álmodozok.
Hol az név, hol az szív, hol az fiú,
kiért a bolond szívem dobogni bírt?
Szeretnék újra rátalálni,
szeretnék ugyanúgy álmodozni.
Keresem a homokom,
hol a nevet újra beleírhatom.
Keresem a partom, mit szívvel
tele rajzolok.
Keresem a lányt a fiút,
de jelenből nincs visszaút.
Álmodok,
s gondolatban újra a homokba
rajzolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése