Szonett 59.
Írta:Ács nagy Éva
Vonatod elindult az állomásról
Integettem, máris nagyon hiányzol
Elvitt ,s mentél messzire, oly távol
Hittem, most búcsúzok a boldogságtól
Sok sok év után végre rád találtam
Szívem újra valakiért dobban
Éreztem veled élek boldogan
Most a vonat rohan, itt állok magam
Könnyes szemmel fájón integetek
Köröttem gyűlnek sötét fellegek
Távolba néztem , vártam, visszatérsz
Elvesztettelek?nem hiszem, vártalak
Jöttél , mert szerelemre hívtalak
Búcsúztam, bízva retúrjegyet kérsz
.jpgVONAT.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése