Fájok a nagyvilágnak
Belül éget a láz,
lelkemben gyötör a kín,
szívem pihenni nem bír.
Jönnek a forró lázak,
szinte szúrnak fájnak.
Fájok magamnak, s másnak,
fájok a nagyvilágnak.
Zűrzavar, zivatar tombol,
belül keserűség rombol.
De, csak csendben fájok,
ajtóm nincs nyitva,
pedig mindent kitárok.
Várom, hogy kopogtat
lelkem boldogsága,
várom szűnjön meg a
fájás utána.
De, csak fájok, és
mint mindig, csendben
reá várok..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése