Ács nagy Éva
Ráncaim
A púdert elkentem
arcomon,
hittem segít a ráncokon.
Máz lett belőle,
egy más arc,
az énem takarta el.
Ez nem én vagyok,
nem kell púder,
arcom el nem takarom.
Szeretem a ráncaim,
nem szégyellem,
arcomra van írva az
életem.
Büszkén viselem
az én igazi énem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése