Végre itt a nyár
Élvezem én a strandot,
még a papagáj is a napernyőn landolt.
Felettem sirályok szállnak,
velem a sós vízbe vágynak.
Élvezem én a napot,
arcomra a mosoly most nem fagyott.
Kacagva futok a homokba,
s mártózom a hűs habokba.
Kalapom is feltettem a fejemre,
napernyőm alatt hűsselek a melegbe.
Mellettem pálmafa,
ott van anyu alatta.
Vízben mártózom,
papagájommal úszom.
Gyűjtöm a tengeri kagylót,
anyutól érte puszit is kapok.
Végre itt a nyár,
ovinak búcsút intek már.
Tenger partján felelek,
ovim ma elfeledlek.
Búcsút intettem a város zajának,
itt most csodásabb élmények várnak.
Búvár leszek, tenger mélyére merülök,
persze ha anyu engedi, mert nélküle eltűnők.
Én vagyok itt a hős kalóz , szeretnek a hableányok.
mert értük én mindig kiállok.
Ékszerem számtalan,
tenger mélyén kincsem van.
Adok neked is belőle,
ha eljössz velem ide jövőre.
De most itt a nyár,
Szeptember most rám hiába vár.
Nyaralok, Tenger partján izzadok.
Gyertek velem hős kalózok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése