Ács nagy Éva
Pillanat volt
Csak egy pillanat volt,
kezed véletlenszerűen hozzám ért.
Hirtelen elfogott a remegés,
átfutott rajtam a szenvedély.
Többre vágytam hirtelen,
egy perzselő ölelésre.
De elmúlott a pillanat,
hiába öntött el a vágy
az ölelésed melegsége után.
Rám néztél,
szemeddel simogattál,
mint ébredéskor a hajnali napsugár.
Mosolyogtál.
Én vágyakozva néztelek.
Vártam valamire.
De csak vártam,
pillanat volt,
elillant a reggel zajára,
eltűnt a mindennapok forgatagában.
Pillanat volt,
s mentünk tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése