Várom

Ács nagy Éva
Várom

A vonat elindult az állomásról,
integetsz, még látom.
De csak látom,
tested melegét már nem érzem.
Belül üres lett minden,
fájón, ott vérzem.
Kell a meleg kezed,
nélküled hidegek a reggelek.
Kell a selymes érintésed,
kell a forró ölelésed.
Kellenek a csókok,
kellenek szenvedélyes éjszakák.
Jól jönne most egy biztató szó,
jól jönne ha mondanád,
jövök még jó!
Várok, de a vonat megy tovább.
Állok nézek utánad,
várom mikor jössz vissza
hozzám!